ISKOLNK TRTNETE (rgi kiads)
Eldeink is tisztban voltak azzal, hogy egy kzsg letben az egyik legfontosabb intzmny az iskola. Ezrt 1738-ban a templommal egy idben megptettk az els budarsi iskolt, valsznûleg a mai Esze Tams utcai plet helyn. Ez felekezeti n. "egy" tants iskolaknt mûkdtt a plbnos felgyelete alatt, ahol a "np nyelvn", vagyis nmetl oktattak. A legfontosabb tantrgyak vallstan, olvass s rs voltak, nmi mezgazdasg-tani s hztartstani ismeretekkel kibvtve. A szmtantants akkor mg nem volt ltalnos. A XVIII. szzadban a gyermekek ltalban 3 vet jrtak iskolba, az iskolav mindssze 6 hnapig tartott.
1884-ig a fik s lnyok egytt jrtak, ekkor jttek az Irgalmas Nvrek kzsgnkbe, akik tvettk a lenyok oktatst. Erre a clra megvsroltk a Korona Uradalomtl a Templom tri iskola plett. Az Irgalmas Nvrek els fnke Halik Paula lett, ltta el a lenyiskola igazgati teendit is. A fiiskola igazgatja Clementis Lszl volt.
A szzadfordulra megntt az iskolsok szma, ezrt 1905-ben a lenyiskolt 3, a fiiskolt 4 tanteremmel bvtettk.
A Tancskztrsasg idejben minden valsznûsg szerint a mûveldsi bizottsg azonos volt a tangyi bizottsggal. (A tangyi bizottsg pecstjt Szakly Mtys volt igazgat megrizte. )
Az els vilghbor utn felmerlt egy magyar tannyelvû iskola ptsnek krdse. Ezrt az egyhzkzssg megvsrolta a mai rpd u. 6. szm alatti hzat, s ott egy tantermet alaktott ki, ahov tanti lakst is ptettek. A kzsghez tartoz Kamaraerdben 1903 - 1944-ig a Nagypnteki Reformtus rvahzban is mûkdtt iskola 3 tanulcsoporttal. Itt tanultak az rvahzban elhelyezett gyerekek, de ide jrtak Kamaraerdbl s Pistlydûlbl is.
1945-tl, az llamosts utn, mint egytants iskola mûkdtt tovbb. A msodik vilghbor idejn a kzsgben mûkd kt kzponti iskolban a tants viszonylag nyugodt krlmnyek kztt folyt, br a fiiskolban honvdsgi cipraktr, a lenyiskolban a Wermacht - alakulat ruharaktra volt tartsan elhelyezve.
A Budapestrt foly harcok sorn mindkt plet tbb tallatot kapott, ekkor a tants sznetelt. Amikor a szovjet csapatok helyzete megszilrdult, kzmunkval helyrehozattk az pleteket, s megkezddtt a tants 1945. janur 7-n. A tantk fehr karszalagot s igazolvnyt kapta, amely mentestette ket kzmunktl s szabad kzlekedst biztostott szmukra. 1945. tavaszn mindkt pletet hadifoglyokkal tltttk meg, akiket innen vittek Ssktra gyûjttborba.
Az iskolk elnptelenedtek. A kitelepts utn az egyhzkzsg ersen meggyenglt. Egyre nehezebben tudtk a szksges anyagiakat biztostani. A beteleptsek megkezddte, gy a tanulltszm rohamosan ntt. Az iskolk tanti klnbz iskoln kvli feladatokat is ellttak. 1948. augusztus 1-jn a felekezeti iskolk llamostsa megtrtnt. A fiiskola tantestlete vllalta az llami iskolban val tantst, a lenyiskola szerzetes tanti viszont nem.
Ekkor a kt plet egy igazgats al kerlt, Weber Mihly szemlyben.
Kezdetben igen feszlt lgkrben dolgozott a tantestlet, ez a feszltsg azonban a kzs feladatok kapcsn enyhlt.
1948-ban alakultak meg az ttrcsapatok, 1951-ben indult be a dolgozk esti iskolja. Ebben az vben jtt ltre az els iskolai napkzi, igen nagy szm jelentkezkkel. Ekkor az iskola igazgatja Ftyol Jen volt.
1954-ben vratlanul Bandur Aladrt is kineveztk igazgatnak, gy egy iskolnak kt igazgatja lett. A problma megoldsra az risiv duzzadt iskolt megosztottk:
Bandur Aladr a fi, Ftyol Jen a lenyiskola igazgatja lett.
1956-ban Ftyol Jent levltottk s Hauser Jzsefet, az addigi igazgathelyettest neveztk ki az iskola igazgatjv. 1957-ben ktelezv tettk a koedukcit, ezrt a fiiskolbl 1. Sz. ltalnos Iskola, a lenyiskolbl 2. Sz. ltalnos Iskola lett.
|
|
A Rzsa utcai plet |
1961-ben a kzsg egy 8 tantermes, eladtermes iskolt kapott a Rzsa utcban. Ekkor mr ngy plet tartozott az 1. Sz. ltalnos Iskolhoz: Esze Tams ti plet - als tagozat, Rzsa ti plet - fels tagozat, rpd ti plet - kisegt osztlyok, Kamaraerdei plet 1-8-ig sszevont osztlyok.
1963-tl a Rzsa utcai pletben beindtottk az els gimnziumi osztlyt, gy iskolnk az 1 Sz. ltalnos Iskola s Gimnzium nevet kapta.
1970/71-es tanvtl megkezddtt a nemzetisgi nmet nyelvoktats.
1973-ban Hauser Jzsef nyugdjazsa utn az iskolk ismt egy igazgats al kerltek. A hatalmas iskola igazgatja Bandur Aladr lett. Bandur Aladr 1981-ben ment nyugdjba, a helyre Koroknai Jenn kerlt, aki matematika - kmia szakos tanra volt iskolnknak. Koroknai Jenn 1995-ben mondott le az igazgatsi feladatokrl.
Ekkor Badacsonyi Gborn lett a megbzott igazgat.
1996. februr 1-tl Szvs gota az igazgatja iskolnknak, aki magyar - trtnelem szakos tanr.
A kzsg lakinak szma a laktelepi hzak felplse utn rohamosan nni kezdett, gy a laktelep terletn is szksg lett ltalnos iskolra.
Ezrt plt fel ott kt iskola, elszr a kk-bord, vagyis a Herman Ott ltalnos Iskola, azutn a "srga" vagyis a Bleyer Jakab Nmet Nemzetisgi ltalnos Iskola. A gimnzium is a laktelep kzelben kapott j nll pletet 1983-ban. A neve Illys Gyula Gimnzium s Szakkzpiskola lett. 1988-ban a vros legifjabb iskolja, a Kesjr Csaba ltalnos Iskola az szibarack utcban plt fel.
A fentiekbl kitûnik, hogy vrosunk valamennyi iskolja a mi intzmnynkbl szrmazik. |